Az emberi bélflóra, más néven mikrobiota, a bélrendszerünkben élő milliárdokból álló mikroorganizmusok összessége. Minden egyén bélflórájának összetétele egyedi, amely nem csak az immunrendszer működését és az anyagcserét befolyásolja, hanem a mentális jólétet is. A modern életvitel - mint a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása, a túlzott antibiotikum-használat és a stressz - jelentős hatással van a mikrobiota összetételére. A nyugati típusú étrend és az antibiotikumok gyakori alkalmazása miatt sok modern ember bélflóráját alacsony baktériumdiverzitás jellemzi, ami elősegítheti a káros és hasznos mikroorganizmusok közötti egyensúly felborulását, negatívan érintve ezzel az egészséget.

A bélflóra kulcsszerepe az egészségben

1. Emésztés és tápanyagfelszívódás: A bélben élő mikroorganizmusok nélkülözhetetlenek az emésztési folyamatban, segítve az emészthetetlen rostok lebontását rövid szénláncú zsírsavakká (SCFA-k), mint az acetát, propionát és butirát. Ezek a SCFA-k létfontosságúak a bélsejtek energiájának biztosításában, a bélfal integritásának megőrzésében és számos metabolikus folyamatban, így az étvágy szabályozásában és a glükóz homeosztázisban.
2. Immunrendszer modulálása: A mikrobiota fontos szerepet tölt be az immunrendszer fejlődésében és működésében, elősegítve az immunológiai tolerancia fenntartását és védelmet nyújtva a kórokozók ellen. A bélbaktériumok által termelt SCFA-k szabályozzák az immunsejtek működését, ezzel hozzájárulva a fertőzésekkel szembeni védekezéshez.
3. A mentális egészség támogatása: A bél és az agy közötti kommunikációt, az úgynevezett "bél-agy tengelyt", a bélflóra is befolyásolja. A bélbaktériumok által termelt anyagok, például a szerotonin, közvetlen hatással vannak az agyműködésre és a mentális állapotra. Kutatások rámutattak, hogy a bélflóra egyensúlyának megzavarása összefüggésbe hozható neuropszichiátriai zavarok kialakulásával.

Hivatkozások a legújabb kutatásokra

A bélflóra és a vastagbélrák kapcsolatát vizsgáló tanulmányok kimutatták, hogy bizonyos mikroorganizmusok, mint a Lachnospiraceae család és a Roseburia nemzetség, gyakrabban fordulnak elő azoknál, akiknél vastagbélrák előjelei mutatkoznak. Ezenfelül egy 2023-as tanulmány szerint a Desulfovibrio baktériumok túlsúlya összefüggésben állhat a Parkinson-kórral, rámutatva ezeknek a mikroorganizmusoknak a betegség kialakulásában és a tünetek súlyosságában játszott potenciális szerepére.

Ezek a megállapítások új perspektívát nyitnak a bélflóra és különböző betegségek közötti összefüggések megértésében, rávilágítva a mikrobiota összetételének fontosságára a betegségmegelőzés és a terápia terén.

Összegzés

A modern ember bélflórájának egészségre gyakorolt hatásai döntő fontosságúak. Az emésztéstől az immunrendszer erősítésén át a mentális egészség támogatásáig a bélflóra szerepe kulcsfontosságú az általános jólét szempontjából. A modern életmód kihívásai ellenére fontos, hogy tudatos döntéseket hozzunk étkezési szokásainkban, az antibiotikumok használatában és stresszkezelési módszereinkben, hogy támogassuk bélflóránk optimális működését.

Az egészséges bélflóra fenntartása érdekében ajánlott probiotikumokat tartalmazó élelmiszerek fogyasztása, a rostdús táplálkozás, a rendszeres testmozgás és a stressz szintjének csökkentése. Az ilyen pozitív életmódbeli változtatások nem csak a bélflóra diverzitását és egészségét javíthatják, hanem általánosan is hozzájárulhatnak az egészségmegőrzéshez és a betegségek megelőzéséhez.

Az egészségügyi szakemberek és a kutatók folyamatosan fedezik fel a bélflóra titkait, így egyre többet tudunk meg az emberi egészségben betöltött szerepéről. A bélflóra kutatása így nem csak a tudományos ismeretek bővüléséhez járul hozzá, hanem konkrét útmutatást is nyújthat az egészségesebb életvitel kialakításához.

Feketéné Radó Barbara
Dietetikus, egészségügyi tanár MSc

Hivatkozásjegyzék

Gut microbiome variations could predict colorectal cancer risk, new study finds by United European Gastroenterology. OCTOBER 16, 2023 Gut microbiome variations could predict colorectal cancer risk, new study finds (medicalxpress.com)

Study uncovers how the gut's microbiome boosts immune development by Betty Zou, University of Toronto. OCTOBER 11, 2023 Study uncovers how the gut's microbiome boosts immune development (medicalxpress.com)

Ygor Parladore Silva, Andressa Bernardi, Rudimar Luiz Frozza. The Role of Short-Chain Fatty Acids From Gut Microbiota in Gut-Brain Communication. Neuroendocrine Science
Volume 11 – 2020 https://doi.org/10.3389/fendo.2020.00025

Blaak EE, Canfora EE, Theis S, Frost G, Groen AK, Mithieux G, Nauta A, Scott K, Stahl B, van Harsselaar J, van Tol R, Vaughan EE, Verbeke K. Short chain fatty acids in human gut and metabolic health. Benef Microbes. 2020 Sep 1;11(5):411-455. doi: 10.3920/BM2020.0057. Epub 2020 Aug 31. PMID: 32865024.

Nohesara S, Abdolmaleky HM, Thiagalingam S, Zhou JR. Gut microbiota defined epigenomes of Alzheimer's and Parkinson's diseases reveal novel targets for therapy. Epigenomics. 2023 Dec 13. doi: 10.2217/epi-2023-0342. Epub ahead of print. PMID: 38088063.

Chalif J, Wang H, Spakowicz D, Quick A, Arthur EK, O'Malley D, Chambers LM. The microbiome and gynecologic cancer: cellular mechanisms and clinical applications. Int J Gynecol Cancer. 2023 Dec 7:ijgc-2023-004894. doi: 10.1136/ijgc-2023-004894. Epub ahead of print. PMID: 38088183.

Kaur S, Sharma P, Mayer MJ, Neuert S, Narbad A, Kaur S. Beneficial effects of GABA-producing potential probiotic Limosilactobacillus fermentum L18 of human origin on intestinal permeability and human gut microbiota. Microb Cell Fact. 2023 Dec 12;22(1):256. doi: 10.1186/s12934-023-02264-2.